A strandolás és pihenés mellett Zanzibár a tengeri élet aktív felfedezésére is lehetőséget kínál, a búvárkodástól egészen a snorkelingig, amelyek azonban messzire vezető kérdéseket vetnek fel. Minket két okból is erősen érdekel a szórakozás és természetvédelem egészséges egyensúlyának problémája: egyrészt egyetlen Földünk van, ahol muszáj megőriznünk a biodiverzitás nagyságát, másrészt a tengerek védelme a Zanzibár lángjaiban is szóba kerül.

Sznorkelingre és búvárkodásra a legnépszerűbb hely a Mnemba-sziget környékén van, amely kb. három kilométerre van Zanzibár (hogy egészen pontosak legyünk, a fő sziget: Unguja) északkeleti partjától. Maga Mnemba egésze magánterület, csak bő 1500 dolláros díj ellenében közelíthető meg. A helyi vezetők előszeretettel mondogatják, hogy a sziget tulajdonosa Bill Gates, ami azonban nem igaz. Egy andBeyond nevű cég luxusszálláshelyet üzemeltet rajta, ahol jó pénzért elrejtőzhet a világ elől az, aki erre vágyik – és olyan hírességekbe botolhat, mint Naomi Campbell vagy Mick Jagger. A Bill Gates legenda alapját az adja, hogy a tech-milliárdos visszatérő vendég és a Mnemba-sziget nagy rajongója.

Akármi áll is Mnemba tulajdoni lapján, az azt körülvevő hétszer-négy kilométer kiterjedésű korall-zátony a snorkelingezők és búvárok kedvelt helye. Naponta tucatjával indulnak kisebb-nagyobb hajók Unguja turisták által kedvelt partjairól. Az elképesztően türkizkék víz, a korallok, színes halak, tengericsillagok vonzzák a külföldieket, arról nem is beszélve, hogy kis szerencsével a hajóúton még delfineket is lehet látni – no meg olyan hajókat, amelyek gyakorlatilag üldözik őket.

A Zanzibár lángjainak főhőse tengerbiológus, így a Mnemba-sziget elképesztő szépsége mellett a dolog tengervédelmi-természetvédelmi szempontjaiba is bele kellett ásnunk magunkat. A turizmus nagyon fontos bevételi forrás Zanzibáron, fontos a gazdasági fejlődéséhez, de környezetvédelmi kockázatokat is rejt. A korallzátonyok összetett tengeri élővilágot jelentenek, főleg sekély, meleg vízben fordulnak elő a trópusi-szubtrópusi területeken, és a sokszínűségük miatt tengeri esőerdőnek is nevezik őket. Azonban sajnos nagyon érzékenyek, az éghajlatváltozás, a víz melegedése és az emberi tevékenységek (mint a túlzott turizmus vagy a halászat) hatalmas kárt tudni bennük tenni. Ezt a saját szemünkkel is láthattuk, mert ahol a sok turista snorkelezik, a korallok már jórészt fehérek, amit az okoz, hogy a bennük élő algák elpusztultak.

 A Mnemba-sziget körüli és a Chwaka-öböl (a kettő rövidítéséből jön a terület neve neve: MIMCA) egy 337 négyzetkilométeres tengeri természetvédelmi terület. A 2021-ben indult természetvédelmi munka célja, hogy helyreállítsák a korallzátonyt és közben legyenek tekintettel arra is, hogy a halászat és a turizmus a megélhetés fontos forrása a zanzibáriak számára. A projekt keretében mesterséges zátonyszerkezetet hoznak létre, a koralltöredékeket összeszedik, és egy asztalfélén helyezik el afféle korallóvodában, majd a megfelelő időben újraültetik őket a zátonyra. Ez a helyi közösségekkel összefogásban történik és munkalehetőséget teremt, mert a helybeliek végzik búvárkodó „tengerőrökként” a munkát, gondozzák a korallokat. Közöttük egy nő is van, Atuwa Omar, akivel ennek kapcsán számos interjú készült, amelyekben rámutat arra, hogy a természetvédelem mellett a projekt hogyan biztosít munkát és pénzt egy helyi háziasszonynak, aki korábban búvárkodni sem tudott.

A helyreállítási projekt rendkívül sikeres: már sikerült változást elérni a Mnemba-sziget környéki korallzátonyok állapotában. A munka azonban nem állhat le, 2024 őszétől a zanzibári kormány és nemzetközi szervezetek összefogásában folytatódik. Emellett a következő lépés az edukáció, fokozni a tudatosságot, megismertetni a tengeri élővilág, a korallzátonyok védelmének fontosságát a felnövő új generációval, amely a Zanzibár lángjai főszereplőjének önként vállalt munkája.