Zanzibárt a különböző népek és kultúrák egymás mellett élése határozza meg, és ez természetesen rányomja a bélyegét a sziget gasztronómiájára. A szuahéli-bantu afrikai hatás eredménye, hogy a halak és az egyéb tengeri herkentyűk fontos részét képezik az étkezésnek, mivel ők hagyományosan halászok. A közel-keleti hatás (ománi, perzsa) hozta magával a kókusztej, a gyümölcsök és a rizs fogyasztását, a portugálok megismertették a helyiekkel a kukoricát és az abból készült ételeket. A tizennyolcadik századtól erősödő kapcsolat Indiával az olyan ételek elterjedését eredményezte, mint a masalák, a biryani vagy a samosa (tésztabatyu zöldséggel vagy hússal töltve). Persze a felsoroltak mindegyikét kicsit a zanzibári szokásokhoz, ott termő zöldségekhez-gyümölcsökhöz, fűszerekhez igazították. Nézzünk néhányat a sziget legjellegzetesebb ételeiből, amiket arra járva mindenképp érdemes megkóstolni, illetve kis merészséggel lehet az itthoni elkészítésével is kísérletezni.

Az urojo leves tipikusan olyan étel, amit bárhol kapni. Gyors, egyszerű, és Zanzibár-mixnek is szokták nevezni, annyira jellegzetesen mutatja meg a szigetre jellemző ízeket. Nincs egyértelmű és egységes receptje, az alap a krumpli, a sült manióka és a mangó, ehhez jön a zöldchili, a kurkuma és a fokhagyma. Extraként a tetejére sokféle dolgot lehet tenni, akár főtt tojást, pirított mogyorót, vagy mishkakit, amely egyfajta észak-afrikai csirke vagy marha barbecue és nagyon népszerű Zanzibáron (a disznó vallási okból a zanzibári ételek között nem opció). Az urojóba a végén mehet egy kis pili-pili csípős chiliszósz annak, aki bírja az erőset. A leves mellé, vagy akár könnyű előételnek, köretnek jó esik a melegben egy saláta. A kachumbari a nagy tavak környékén elterjedt paradicsomból és hagymából álló hideg saláta, amit csilivel, korianderrel és lime-mal ízesítenek.

Zanzibáron járva a helyi biryani vagy csirke masala is meglepetéseket tud okozni a fahéj-szegfűszeg-kardamom irányba mozduló fűszerezése miatt, de kialakultak sajátosan helyi ételek is. A főételek közül a legtipikusabb a pilau, amely valójában egy zamatos fűszeres rizs, fahéjjal, fekete borssal, kardamommal és szegfűszeggel – mivel mással. Ezt a helyiek segítségével magunk is elkészítettük, amiről itt írtunk. A pilau a zanzibáriak számára önmagában fogás, de köretnek is tökéletes csirke vagy hal mellé.

Az indiai masalák és szuahéli hatás keveredésének eredményei a kókusztejjel és curry-vel készült halas vagy egyéb tengeri herkentyűs ételek. A polip-halászat jelentős Zanzibáron és ezért sokféle étel készül a fejlábúakból – miután a sziklához csapkodják őket, hogy ne maradjanak rágósak. A legkülönlegesebb a pweza wa nazi, a fűszeres kókusztejes polip, de pálcikára tűzve és grillezve is igazi csemege. A samaki wa kupaka szintén kókusztejes étel, csak azok számára, akik nem szeretik a tengeri herkentyűket grillezett hallal készül. Mindkettő elképesztő ízeket hoz elő, akár rizzsel, akár chapatival, az indiai lepénykenyérrel fogyasztva.

 Ha az embernek nincs kedve beülni valahová enni, vagy a nagy hőségben nem olyan éhes, számos utcai néhány falattal eltüntethető „gyorsétel” is rendelkezésre áll Zanzibáron. A kachori egyfajta krumpligombóc, amit tojással vagy darálthússal töltenek meg és kisütik (mi többnyire reggelire kaptuk a fűszeres kávé mellé). A zanzibári pizzának a neve ellenére nem sok köze van az olasz rokonához, talán csak annyi, hogy a feltét (ez esetben töltelék) változatos lehet. A zanzibári pizza alapja egy kézzel szinte átlátszóan vékonyra húzott kerek tészta, amihez a töltelék zöldség, darált hús és gomba (vagy édes változatban bármilyen gyümölcs, nutella, csokiszósz), majd összecsomagolják és egy vaslapon kevés olajjal megsütik, amíg kívülről ropogós lesz. Ehhez az ételhez gyakorlatilag bárhol hozzájutni Zanzibáron, és az otthoni elkészítse sem túl bonyolult, mert a tészta csak liszt és víz, onnantól kezdve pedig bármi jó bele, amit a hűtőben épp találni.

A másik tipikus minden sarkon árult utcai étel a shawarma, ami a leegyszerűsített változata a közel-keleti verziónak. Negyedakkora, mint amit itthon egy szendvicstől várnák, a hús mellett répa-hagyma-káposzta van benne, és háromféle szósz, amiből az egyik biztosan csípős. Az utcán kapható édességek közül a legjellegzetesebb a mandazi, voltaképp egy speciális anyagokból készült fánkféle (földimogyoró allergiásoknak ellenjavallt!), amit háromszög alakúra formáznak. Létezik belőle natúr, de töltött változat is, meg lehet enni magában, vagy gyümölccsel, esetleg valamibe mártogatva.

Az ételek változatossága miatt két hét éppen elég volt, hogy mindent kipróbáljunk, megtaláljuk a kedvenceket (minden, ami polipból készült), és bevásároljunk fűszerkeverékeket, amikkel itthon is lehet a zanzibári ételek elkészítésével kísérletezni. Ennek örömére idén, folytatva azt a hagyományt, hogy a karácsonyi menü része valami egzotikus ország étele is lesz, pilau kerül majd december 24-én az ünnepi asztalra.

További képekért, receptekért kövess minket az Instagramon vagy a  Facebookon.