Öt regény nyaraláshoz – vagy, ha csak álmodozol az utazásról
Talán sztereotípia, de pont ezért nem alaptalan: egyes évszakokhoz más-más regények illenek, máshoz kap kedvet az ember egy kuckózós őszi-téli estén, és máshoz a nyaralás alatt. A nyári olvasmány külön műfaj, olyasmit keresek ilyenkor, ami szórakoztató, okos, és köze sincs a munkaként olvasott könyvekhez. Mivel az utazás a szenvedélyünk és a legnagyobb inspirációnk, még egy elvárásunk van: a regény repítsen el egy olyan tájra vagy helyre, amit imádunk, vagy ahol még nem jártunk, de izgatja a fantáziánkat.
Ebben a szellemben következzen öt olyan regény, amely szórakoztató nyári olvasmány, és az utolsó oldal után az ember elkezd vonat-, repülő- vagy hajó-jegyeket nézegetni és összeírja a látnivalókat.
Szlavicsek Judit: Végzetes kékszalag
Öröm nézni, hogy több magyar krimiszerző regényei is a Balatonon játszódnak, ami különleges hangulatot ad a történeteknek. Ilyenek Szlávicsek Judit vagy Zajácz D. Zoltán könyvei. Szlávicsek Végzetes kékszalag című regénye azért egészen különleges, mert a helyszíne Ábrahámhegy és a Káli-medence, azaz a Balaton-felvidék, amely (némi elfogultsággal mondom) számomra az ország legszebb része. A sztori azzal indul, hogy a kékszalag vitorlásverseny során egy krimiírónő a vízbe esik, majd mentőcsónakkal kiteszik az ábrahámhegyi strandon. Ezután nyomtalanul eltűnik, és Kardos Júlia feladata megoldani a nagy figyelmet keltő ügyet. A Balaton ezen részének kedvelői számára a nyomozás fordulatai mellett olyan apróságok okoznak örömet, mint a badacsonytomaji bazaltköves templom leírása. A regényben szó szerint el is hangzik, hogy hiába él valaki hat éve a Balatonnál, még mindig újra és újra meg tudja lepni a tó és környéke olyan szépségekkel, amiknek létezéséről eddig fogalma sem volt. Apró tipp, ha valaki Ábrahámhegy környékén jár: a településtől néhány kilométerre található az erdő rejtekében a salföldi pálos kolostorrom, amely ritka nyugalmat és békét sugároz, valamint ott a nyár közepén is kellemese az idő.
Helen Pollard: A kis francia panzió
A franciaországi Loire-völgy mesés kastélyairól híres, amelyek árnyékéban bájos falvak és gyönyörű kertek húzódnak. Egy ilyen helyre érkezik Emmy Jamieson a barátjával egy panzióba, a Cour de Roses-ba. A nyaralásból szakítás lesz, és Emmy ott marad a panzióban besegíteni, ám nem csak a munkába merül bele, hanem belecsöppen a francia kisvárosi életbe, és ahogy az egy romantikus regényhez illik, egy férfival is találkozik. Tipikusan olyasmi, amiről sokan álmodoznak: otthagyni a taposómalmot, elköltözni és újrakezdeni valami mesés helyen. A hasonló regények között A kis francia panzió varázsa, hogy íncsiklandóan érzékletesen írja le a jó ételeket, mint az aprócska, ezüstszínű füstölt lazaccal és krémes sajttal töltött ropogós sós sütemény és megjeleníti az isteni friss borokat és különleges pezsgőket, amelyek a környéken készülnek. Ötlet egy Loire menti kalandozáshoz: a környék felfedezésére számos lehetőség van, de a legizgalmasabb kerékpárral tekerni a kastélyok, kastélykertek, szőlőföldek és középkori kisvárosok között.
Mészöly Ágnes: Hajónapló
Vannak helyszínek, amik extrán izgalmasak egy krimihez. Egy hajó, amin az emberek össze vannak zárva, egyértelműen ezek közé tartozik, akárcsak Agatha Christie Halál a Níluson című regényében. Mészöly Ági a Hajónapló című krimijével emelt a téten: egy tengeren úszó hatalmas hajón történik bűntény, ahol sok ezer ember utazik, és a part, a rendőrség elérhetetlen távolban van. A Szabó Ágota sorozatból ismert „Gota” egy északi hajóútra indul, ahol az első nap eltűnik egy magyar utas. Miután kiderül, hogy gyilkosság történt, újabb holttestek is előkerülnek. Gota beleveti magát a nyomozásba, és közben óhatatlanul megismeri a hajó működését. Amellett, hogy megjelennek olyan turistás látványosságok, mint Izland, a jéghegyek vagy a bálnák, a regény legizgalmasabb része, amikor belelátunk a tengerjáró cruiser működésébe, mennyi ember dolgozik az utasokért, milyen sok, a vendégek által nem látott helyiség és folyamat van (a szerző személyes tapasztalatokból írta a könyvet). Akit sosem vonzott egy tengeri hajóút (mint engem), az is hamar rájön, hogy nem is olyan unalmas – valószínűleg holttestek nélkül sem. Utazástervezési tipp: olyan hajóutat érdemes választani, amely minél több helyen kiköt, mert ez izgalmas lehetőség felmérni a lehetőségeket, ha az ember nem tudja, hol kezdje Észak-Európa felfedezését.
Vivian Conroy: Bűntény Szantorinin
A krimi és a romantikus-csajos regény ötvözetnél, a cozy crime-nál kevés zsáner illik jobban a nyári hangulathoz, főleg, ha a helyszíne különleges. Vivian Conroy első regényében Atalanta Ashford egy Provence-i esküvőn nyomoz, miután a nagyapja után vagyont és különös magánnyomozói munkát is örököl. A második regényben Szantorinire utazik az előkelő Bucardi-családhoz, ahol a társalkodónő állítólag egy szikláról a tengerbe zuhanva lelte halálát. Ahogy nyomozni kezd, kiderül, hogy a családban mindenki hallgat valamiről, és az őt segítő, jóképű Raoul Lemont-ban sem tud maradéktalanul megbízni. Cozy crime-ként a nyomozási szál nem annyira erős, inkább az emberekre és a hibáikra, esendőségeikre összpontosít. A háttérben izgalmas részletek jelennek meg Santorini szikláiról, a helyi szokásokról és a 16. századi velencei uralomból megmaradt olasz-görög ellentétről Utazási tipp: Szantoriniről a hófehér házak és a kék kupolás templomok ugranak be, de pont ennyire jellegzetes Oia faluja, ahonnan a szóbeszédek szerint legcsodálatosabb a naplemente egész Görögországban.
Julia Caplin Villa Amalfiban
Nápolytól délre a Salerno-i öbölben található Amalfi-part Olaszország egyik ikonikus tájegysége. A tengerparti városok és falvak színes házai a meredek sziklás partba épültek bele, a kanyargós utak felejthetetlen panorámákat kínálnak. Julie Caplin újabb romantikus úti regényében Lia, a fiatal textilművész inspirációt keres Olaszországban és közben szeretne találkozni a vér szerinti apjával az Amalfi-parti Positanóban, de végül családot, szerelmet is talál. A kedves történet mellett a regényt olvasva az ember a szájában-orrában érzi az olasz ételeket, a bazsalikomot, a ricottát, a limoncello-t. Egy-két receptinspirációt is lehet szerezni, de még erősebb a főzéshez való viszony ábrázolása, amely összekapcsolódik a családdal és az élettel. Ahogy a család, az étel is a szeretettől és az odafigyeléstől lesz igazán jó, mert mindkettő több, mint az összetevők összessége. Ez az olasz életérzés magával ragadó, és bár a sokadik könyv szól róla, sosem lehet megunni. Egy apró tipp, ha valaki kedvet kapott oda utazni: Positano környékén található az Istenek útja (Il Sentiero degli Dei) nevű hegyi ösvény, amelynek végig járása ugyan erőnlétet igényel, de cserébe fantasztikus kilátást nyílik a tengerre és a környező falvakra.
A nyári könyvek és az utazás végtelen körforgásban kapcsolódnak egymáshoz. A regényekben olvasunk egy helyről, amely megragadja a képzeletünket, majd elutazunk oda, hogy személyesen is megnézzük-szagoljuk-kóstoljuk, aztán az utazás hatására új történetek születnek bennünk.